A fejfájás, a szédülés és a migrén a leggyakoribb neurológiai panaszok közé tartoznak. Bármely életkorban jelentkezhetnek, és erősen befolyásolják a mindennapi életet. Tüneteik gyakran átfedik egymást és kölcsönösen hatnak egymásra, ami megnehezíti a pontos ok meghatározását.
A helyes diagnózis kulcsszerepet játszik, mert ettől függ a kezelés hatékonysága. Az orvosnak el kell különítenie, hogy önálló problémáról van szó, vagy egy másik betegség kísérőjelenségéről. Az időben megkezdett és célzott terápia lehetővé teszi a beteg számára, hogy enyhítse panaszait és visszanyerje az irányítást mindennapi működése felett.
Mi a fejfájás, a migrén és a szédülés
- A fejfájás minden olyan állapotot jelöl, amikor fájdalmat érzünk a fejben vagy a fej- és nyakterületen. Okai sokfélék lehetnek – az izomfeszültségtől és érrendszeri változásoktól kezdve a másodlagos betegségekig (fertőzések, daganatok, látásproblémák stb.).
- A migrén a fejfájás egyik sajátos, elsődleges típusa. A rohamok ismétlődnek. Jellemző rá a gyakran féloldali, lüktető, közepes vagy erős intenzitású fájdalom, amelyet kísérhet hányinger, fényérzékenység (fotofóbia), hangérzékenység (fonofóbia) vagy szagérzékenység. A roham rendszerint 4–72 órán át tart.
- A szédülés (vertigo, dizziness) során a beteg úgy érezheti, hogy körülötte minden forog, a környezet mozog, vagy elveszíti az egyensúlyát. A szédülés jelentkezhet a migrén részeként (úgynevezett vestibularis migrén), de lehet a fül, a központi idegrendszer vagy anyagcsere-betegségek következménye is.
A migrén okai
A migrén több tényező együttes hatására alakul ki, amelyek befolyásolják az idegrendszer működését.
Fontos szerepet játszik az öröklött hajlam – gyakran fordul elő olyanoknál, akiknek családjában már előfordult migrén. Lényeges hatása van az agytörzs bizonyos struktúráinak aktiválódására is, amelyek szabályozzák a fájdalmat és az érzékszervi ingerek feldolgozását.
Migrén során károsodhat a trigeminovaszkuláris komplexum működése is. Ez az idegi és érhálózati rendszer felel a fájdalom továbbításáért és az agyi véráramlás szabályozásáért. Szerepet játszanak a neurotranszmitterek és neuropeptidek is, különösen a CGRP, amelyek gyulladást idéznek elő és befolyásolják az agyi erek vérellátását.
Migrénes auránál ráadásul jelentkezhet az úgynevezett kortikális terjedő depresszió – az agykéreg aktivitásának hullámszerű fokozódása és csökkenése, amely megmagyarázza a látási és érzékszervi zavarokat a fájdalom megjelenése előtt.
A szédülés és a vertigo okai
A szédülés, más néven vertigo, sokféle okból eredhet.
Gyakran a perifériás vesztibuláris rendszer zavarai váltják ki, például a belső fül vagy a vesztibuláris ideg problémái. Tipikus példák a neuritis, a labirintus betegsége vagy a jóindulatú paroxizmális pozicionális vertigo (BPPV), amikor a beteg főként fejmozdulatoknál tapasztal szédülést.
Központi eredetű zavarok is okozhatják a problémát. Az agytörzs és a kisagy dolgozza fel a belső fülből és a látásból származó információkat, és ha ezek nem működnek megfelelően, az ember elveszíti az egyensúlyát és bizonytalanságot érez mozgás közben.
A vertigo gyakran társul migrénhez is. Ilyenkor vestibularis migrénről beszélünk, amelynél a szédülés és az egyensúlyzavar dominál, a fejfájás pedig enyhe marad, vagy teljesen hiányzik.
A fejfájás kiváltó tényezői
A migrént és a vertigót gyakran bizonyos kiváltó tényezők indítják be, amelyek személyenként eltérhetnek.
A leggyakoribb ok a fizikai és pszichés stressz. A megterhelő munka, az érzelmi feszültség vagy a konfliktusok kimerítik a szervezetet, és kiválthatják a tüneteket. Nagy hatással bír az alvás is. A kevés pihenés, a rendszertelen alvási ritmus vagy a gyakori felébredés növeli a fejfájásra és szédülésre való hajlamot.
A táplálkozás szintén fontos tényező. Az étkezések kihagyása és az alacsony vércukorszint fokozza a rohamok kockázatát. Egyes ételek és italok, mint az alkohol, a koffein, a csokoládé, a szénsavas italok, valamint a magas hisztamin- vagy glutamát-tartalmú ételek ismerten kiváltják a panaszokat.
A nőknél gyakran hormonális változások – menstruáció, terhesség vagy menopauza – állnak a háttérben. Negatívan hatnak az erős fények, a hangos zajok és a markáns szagok is. A panaszok kialakulásában szerepet játszanak a környezeti tényezők, például az időjárás, a légnyomás és a páratartalom változásai.
##PRODUCT-WIDGETS-40331##
A migrén és fejfájás kezelése
A kezelés célja a rohamok gyakoriságának és intenzitásának csökkentése, valamint a fájdalom vagy a szédülés enyhítése azok megjelenésekor.
Akut migrénkezelés
- Fájdalomcsillapítók (analgetikumok, nem szteroid gyulladáscsökkentők) – legjobb már a korai tüneteknél bevenni.
- Specifikus migrénellenes gyógyszerek – triptánok, ergotaminok, szükség szerint.
- Kiegészítő intézkedések: csend, sötét szoba, pihenés.
Megelőző kezelés
- Kiváltó tényezők azonosítása és elkerülése – tünetnapló, kiegyensúlyozott étrend, rendszeres alvás, stresszkezelés.
- Migrénprevenciós gyógyszerek – béta-blokkolók, antidepresszánsok, antiepileptikumok, CGRP-gátlók (új terápiákban).
- Életmódváltás: rendszeres alvás, kiegyensúlyozott táplálkozás, megfelelő folyadékbevitel, testmozgás, relaxáció.
Szédülés/vertigo kezelése
- Vestibularis migrén esetén: a migrén kezeléséhez hasonló gyógyszerek + egyensúlygyakorlatok.
- BPPV esetén: speciális manőverek (Epley, Semont).
- Belső fül betegségeinél: gyulladáscsökkentés, vesztibuláris rehabilitáció.
- Központi okoknál (kisagy, agytörzs): neurológiai beavatkozások, képalkotó vizsgálatok (MRI stb.).
Mikor forduljunk orvoshoz migrén vagy fejfájás esetén?
Nem mindig érdemes arra számítani, hogy a fejfájás vagy szédülés magától elmúlik. Ha a tünetek hirtelen és nagyon erősen jelentkeznek, vagy súlyos neurológiai jelek kísérik – például látásvesztés, kettőslátás, arczsibbadás vagy beszédzavar –, mielőbbi orvosi vizsgálat szükséges. Ezek a tünetek komoly problémát jelezhetnek, amely azonnali diagnózist igényel.
Orvoshoz kell fordulni akkor is, ha a migrénes vagy vertigós rohamok egyre gyakoribbá válnak, hosszabb ideig tartanak, és a szokásos gyógyszerek már nem hatnak. Figyelmeztető jelek a láz, a tarkókötöttség, a zavartság vagy az eszméletvesztés. Ilyen esetekben a legbiztonságosabb megoldás azonnal szakemberhez fordulni, hogy megelőzzük a szövődményeket és megfelelő kezelést kapjunk.
Hétköznapi szokások, amelyek segíthetnek
A migrén és a szédülés kezelésében sokat számítanak a mindennapi szokások. Hasznos lehet naplót vezetni a tünetekről, amelyben rögzítjük a kiváltó tényezőket, az étkezéseket, az alvás mennyiségét, a stressz szintjét, a fájdalom intenzitását és a szédülés jelenlétét. Így könnyebb felismerni a mintázatokat, és ennek megfelelően alakítani az életmódot.
Fontos a rendszeres napi ritmus. Törekedjünk arra, hogy mindig azonos időben feküdjünk le és keljünk fel, valamint alakítsuk ki az alvást támogató környezetet – sötét, csendes szoba, megfelelő hőmérséklet.
Lényeges a kiegyensúlyozott étrend rendszeres étkezésekkel, a problémát kiváltó ételek kerülésével. A stressz csökkentésében segítenek a relaxációs technikák, a mozgás és szükség esetén a terápia. Ügyeljünk a helyes testtartásra is, különösen akkor, ha sok időt töltünk számítógép előtt vagy hosszú ideig ülünk, mert a rossz tartás hozzájárulhat a fejfájáshoz.
Források:
- Migraine-Associated Vertigo (a vestibularis migrén átfogó áttekintése, beleértve a diagnózist és a kezelést)
- Vestibular Migraine (klinikai áttekintést nyújt a vestibularis migrénről: tünetek, diagnózis és kezelés)
- Dizziness and Migraine (a migrén és a szédülés közötti kapcsolatot vizsgálja)
A cikket csapatunk készítette.
Szerző: Karina Daráková
Lektorálás és korrektúra: Natália Michálková