Tudta, hogy van egy kis szerv a torkában, amely szinte mindenre hatással van a testében? Az energiától kezdve a hangulatán át az anyagcseréig és a testsúlyig? A pajzsmirigyről beszélünk.
A pajzsmirigyet gyakran figyelmen kívül hagyják, amíg nem kezd problémákat okozni. Olyan, mint a fény a szobában - csak akkor vesszük észre, amikor már nem világít.
Ebben a cikkben közelebbről megnézzük, mi is valójában a pajzsmirigy, hogyan működik, és miért olyan fontos az egészségünk szempontjából. Megtudhatja, milyen hormonokat termel, hogyan hatnak a szervezetre, és mi történik, ha túl sok van belőlük, vagy éppen ellenkezőleg, ha nincs belőlük elég. Beszélni fogunk a leggyakoribb pajzsmirigybetegségekről, azok tüneteiről és kezelési lehetőségeiről is.
Fotó forrása: www.unsplash.com
Mi a pajzsmirigy és hogyan működik?
A pajzsmirigy egy feltűnésmentes, de rendkívül fontos szerv, amely nagymértékben befolyásolja a szervezet szinte minden sejtjét. Ha nem működik megfelelően, a tünetek széles skáláját tapasztalhatja - a fáradtságtól és a hangulatváltozásoktól kezdve egészen a komolyabb egészségügyi problémákig.
A pajzsmirigy anatómiai elhelyezkedése: pontosan hol található?
A pajzsmirigy (latinul "glandula thyroidea") a nyak elején, közvetlenül a farokcsont (ádámcsutkája) alatt található. Jellegzetes pillangó alakú, két lebenyből áll, amelyeket egy keskeny híd, az isthmusz köt össze. Mindkét lebeny kb. 5 cm hosszú és 3 cm széles, vastagsága kb. 2 cm.
Egy egészséges pajzsmirigy felnőtt teljes tömege 15 és 25 gramm között változik.
A mirigy a légcső (trachea) előtt és oldalán található, és a nyak izmai fedik. Stratégiai elhelyezkedése nem véletlen - közel van a nyak fő véredényeihez és idegeihez, ami lehetővé teszi, hogy a hormonokat hatékonyan ossza el a szervezetben.
A pajzsmirigy bőséges vérellátással rendelkezik - tömegéhez képest rendkívül nagy a véráramlás, ami hangsúlyozza anyagcsere fontosságát.
Érdekes módon a mellékpajzsmirigyek (glandulae parathyroideae), amelyek bár anatómiailag közel állnak egymáshoz, funkcionálisan teljesen különböző szervek, amelyek a vér kalciumszabályozásáért felelősek, szintén a pajzsmirigy közelében helyezkednek el.
Fotó forrása: www.freepik.com
A pajzsmirigy által termelt hormonok
A pajzsmirigy három fő hormont termel, amelyek alapvetően befolyásolják a szervezet működését:
Tiroxin (T4)
A tiroxin, más néven T4, a pajzsmirigy által termelt fő hormon. A 4-es szám azt jelzi, hogy a molekula négy jódatomot tartalmaz. A T4-et gyakran "prohormonnak" nevezik, mivel a szövetekben át kell alakulnia az aktívabb T3 formává ahhoz, hogy funkcióját teljes mértékben betölthesse.
A pajzsmirigy naponta körülbelül 80-100 mikrogramm T4-et termel, ami hormontermelésének körülbelül 80%-át teszi ki.
Trijódtironin (T3)
A trijódtironin vagy T3 három jódatomot tartalmaz, és a pajzsmirigyhormonok biológiailag aktívabb formája. Bár a pajzsmirigy csak kis mennyiségű T3-at termel (a teljes termelés kb. 20%-át), a szervezetben lévő aktív T3 nagy része a T4-nek a perifériás szövetekben, különösen a májban és a vesében történő T3-á alakításával keletkezik.
A T3 körülbelül 3-4-szer erősebb, mint a T4, és felelős a pajzsmirigyhormonok legtöbb hatásáért a szervezetben.
Calcitonin
A harmadik hormon a kalcitonin, amelyet kifejezetten a pajzsmirigy C-sejtjei termelnek. A T3-mal és a T4-gyel ellentétben a kalcitonin nem vesz részt az anyagcsere szabályozásában, de fontos szerepet játszik a vér kalciumszintjének szabályozásában.
A kalcitonin csökkenti a vér kalciumszintjét azáltal, hogy gátolja az oszteoklasztok (a csontanyagot lebontó sejtek) tevékenységét, és elősegíti a kalcium lerakódását a csontokban.
Hogyan hatnak a pajzsmirigyhormonok a szervezetre?
A pajzsmirigyhormonok széleskörű hatást gyakorolnak számos testi funkcióra és rendszerre:
Anyagcsere és energiaegyensúly
A pajzsmirigyhormonok egyik legfontosabb feladata az anyagcsere szabályozása - az a folyamat, amelynek során a szervezet energiává alakítja a táplálékot. Ezek a hormonok növelik az alapanyagcserét, ami azt jelenti, hogy felgyorsítják azt a sebességet, amellyel a szervezet kalóriát éget.
A testhőmérséklet szabályozása
A pajzsmirigyhormonok kulcsszerepet játszanak a hőszabályozásban - abban a folyamatban, amelynek révén a szervezet fenntartja az optimális hőmérsékletet. Az anyagcsere-folyamatok serkentésével növelik a test hőtermelését.
Szívritmus és szív- és érrendszer
A T3 és a T4 jelentős hatással van a szívműködésre. Növelik a pulzusszámot, a szívösszehúzódások erejét és a teljes szívteljesítményt.
Fotó forrása: www.vecteezy.com
Idegrendszer és agyi aktivitás
A pajzsmirigyhormonok elengedhetetlenek az idegrendszer megfelelő fejlődéséhez és működéséhez, különösen a korai életkorban. Befolyásolják a mielin (az idegrostok védőrétege) képződését, a neurotranszmitterek szintézisét és az általános agyi aktivitást. A pajzsmirigyhormonok gyermekkori hiánya súlyos agyfejlődési zavarokhoz és szellemi visszamaradottsághoz (kretinizmus) vezethet.
Emésztőrendszer
A pajzsmirigyhormonok serkentik az emésztőrendszer motilitását (mozgékonyságát).
Izomműködés
Ezek a hormonok az izomműködést is befolyásolják.
Szaporodási rendszer
A pajzsmirigyhormonok nagymértékben befolyásolják a reproduktív rendszert. Nőknél a pajzsmirigyzavarok menstruációs zavarokhoz, termékenységi problémákhoz és terhességi komplikációkhoz vezethetnek. Férfiaknál befolyásolhatják a spermatermelést és a szexuális funkciókat.
Csontfejlődés és -növekedés
Gyermekkorban a pajzsmirigyhormonok elengedhetetlenek a csontok megfelelő növekedéséhez és fejlődéséhez. Ezeknek a hormonoknak a hiánya a növekedés elmaradásához és a csontok késleltetett fejlődéséhez vezethet.
Az agyhoz és az agyalapi mirigyhez való kapcsolódás: a tökéletes visszacsatolási rendszer
A pajzsmirigy aktivitását a hipotalamusz és az agyalapi mirigy részvételével működő kifinomult visszacsatolási rendszer szabályozza. Ezt a rendszert hipotalamusz-hipofízis-pajzsmirigy tengelynek nevezik, és a következőképpen működik:
Hypothalamus: a fő vezérlő
A hipotalamusz, egy kis terület az agyban, termeli a TRH (tirotropin-felszabadító hormon) hormont. A TRH az első láncszem a pajzsmirigy szabályozásában, és szerepe az, hogy az agyalapi mirigyet TSH termelésére serkenti.
Hipofízis: közvetítő az agy és a pajzsmirigy között.
Az agyalapi mirigy, egy kis mirigy az agy alján, a TRH-ra TSH (tirotropikus hormon vagy tirotropin) termelésével válaszol. A TSH a véren keresztül eljut a pajzsmirigyhez, és arra serkenti azt, hogy a T3 és T4 hormonokat termelje és szabadítsa fel.
Visszajelzés: Tökéletes szabályozási mechanizmus
Amikor a T3- és T4-szint emelkedik a vérben, ez depresszív hatással van a hipotalamuszra és az agyalapi mirigyre, csökkentve a TRH- és TSH-termelést. Ez a negatív visszacsatolási mechanizmus biztosítja, hogy a pajzsmirigyhormonszintek az optimális tartományban maradjanak.
Ezzel szemben, amikor a T3- és T4-szint csökken, a hipotalamusz és az agyalapi mirigy növeli a TRH- és TSH-termelést, ami a pajzsmirigyet több hormon termelésére serkenti.
A szabályozást befolyásoló egyéb tényezők
Ezen az alapvető visszacsatolási mechanizmuson kívül más tényezők is befolyásolhatják a pajzsmirigy működését:
- A jód elérhetősége: A jód a pajzsmirigyhormonok alapvető összetevője. Hiánya csökkent hormontermeléshez és megnagyobbodott pajzsmirigyhez (golyva) vezethet.
- Stressz: A krónikus stressz hatással lehet a hipotalamusz-hipofízis-pajzsmirigy tengelyre és megzavarhatja a normális hormontermelést.
- Autoimmun folyamatok: az autoimmun betegségekben, mint például a Hashimoto thyreoiditis vagy a Graves-kór, az immunrendszer antitesteket termel, amelyek serkentik vagy gátolják a pajzsmirigy működését.
- Gyógyszerek és egyéb vegyi anyagok: egyes gyógyszerek és környezeti toxinok zavarhatják a normális pajzsmirigyműködést.
Ez az összetett szabályozó rendszer biztosítja, hogy a szervezet pontosan annyi pajzsmirigyhormont kapjon, amennyire az optimális működéshez szüksége van.
Fotó forrása: www.vecteezy.com
Hypothyreosis - csökkent pajzsmirigyműködés
A pajzsmirigy-alulműködés olyan állapot, amelyben a pajzsmirigy nem termel elegendő hormont. Ez az állapot a lakosság körülbelül 5%-át érinti, a nők akár 5-8-szor gyakrabban érintettek, mint a férfiak.
A pajzsmirigy-alulműködés fokozatosan, hónapok vagy évek alatt alakulhat ki, és tüneteit gyakran összekeverik a normális öregedési folyamattal vagy más egészségügyi problémákkal.
A pajzsmirigy alulműködés tünetei: mi zavarhatja Önt?
A pajzsmirigy-alulműködés tünetei lassan alakulnak ki, és eleinte észrevétlenek lehetnek. A leggyakoribb megnyilvánulások közé tartoznak:
Fáradtság és kimerültség
A pajzsmirigyhormonok hiánya lelassítja az anyagcserét, ami krónikus fáradtság és kimerültség érzéséhez vezet. Sok beteg leírja, hogy még akkor is fáradtnak érzi magát, ha eleget alszik, és a szokásos tevékenységek a szokásosnál is kimerültebbé teszik.
Fokozott hidegérzékenység
A pajzsmirigy-alulműködésben szenvedők gyakran még meleg környezetben is fáznak. Ez a tünet a lelassult anyagcserével és a szervezet csökkent hőtermelésével függ össze. Észreveheti, hogy melegebb ruházatra van szüksége, mint másoknak, vagy hogy a keze és a lába gyakran hideg.
Száraz bőr és törékeny körmök
A pajzsmirigyhormonok a bőr és a körmök állapotát is befolyásolják. Hiányuk esetén a bőr száraz, érdes és sápadt lesz. A körmök törékennyé válhatnak.
Hajhullás
A pajzsmirigy alulműködés ritkulást és hajhullást okozhat, ami nemcsak a fej haját, hanem a szemöldököt (különösen a külső harmadát) is érinti. A haj száraz, törékennyé válik, és elveszíti fényét. Ez a tünet gyakran az elsők között hozza orvoshoz a betegeket.
Súlygyarapodás
Bár a pajzsmirigy-alulműködésben szenvedők nem esznek többet a szokásosnál, gyakran tapasztalható súlygyarapodás. Ez a jelenség a lelassult anyagcserével és a csökkent kalóriaégetéssel függ össze.
Lassú pulzus (bradycardia)
A pajzsmirigyhormonok hiánya lelassítja a szívritmust, ami bradikardiához - kórosan lassú szívritmushoz (kevesebb mint 60 ütés/perc) - vezet. Ez szédülést, gyengeséget és súlyos esetben ájulást okozhat.
A pajzsmirigy alulműködés egyéb tünetei
- Székrekedés és lassú emésztés
- Az arc, a kezek és a lábak duzzanata
- Rekedt hang
- Izom- és ízületi fájdalom
- Depressziós állapotok és memóriazavarok
- Menstruációs ciklus zavarai és termékenységi problémák
- Megnövekedett koleszterinszint a vérben
A tünetek általában nem egyszerre jelentkeznek egy betegnél, és intenzitásuk a pajzsmirigy-alulműködés súlyosságától és időtartamától függ.
Fotó forrása: www.freepik.com
Tudta, hogy a menstruációs ciklus zavarait nem csak a pajzsmirigyhormonok egyensúlyhiánya okozhatja? A női ciklusra az ösztrogénszint is hatással van.
Hashimoto thyreoiditis: A pajzsmirigy alulműködés leggyakoribb oka
A Hashimoto-thyreoiditis (krónikus lymphocytás thyreoiditis) egy autoimmun betegség, amelyben az immunrendszer tévesen a pajzsmirigy sejtjeit támadja meg. Az állapotot Hakaru Hashimoto japán orvosról nevezték el, aki 1912-ben írta le először.
Miért olyan gyakori a Hashimoto thyreoiditis?
Több forrás szerint a Hashimoto-féle pajzsmirigygyulladás felelős a pajzsmirigy alulműködés több mint 90%-áért azokban az országokban, ahol elegendő jódbevitel van, így Magyarországon is. A betegség elsősorban a 40-60 év közötti nőket érinti, de bármely életkorban és mindkét nemnél előfordulhat.
Genetikai és környezeti tényezők
A Hashimoto thyreoiditisnek erős genetikai összetevője van. Ha a családjában előfordult autoimmun pajzsmirigybetegség, az Ön kockázata magasabb. Azonban környezeti tényezők is hozzájárulnak a betegség kialakulásához, mint például:
- Túlzott jódbevitel
- Sugárzásnak való kitettség
- Egyes gyógyszerek (pl. amiodaron, lítium)
- Vírusfertőzések
- Terhesség (szülés utáni pajzsmirigygyulladás)
- Stressz
A betegség lefolyása
A Hashimoto-thyreoiditis általában lassan, évek vagy évtizedek alatt alakul ki. A korai szakaszban a pajzsmirigyfunkció normális vagy akár enyhén emelkedett is lehet (átmeneti pajzsmirigy túlműködés). Fokozatosan azonban a pajzsmirigyszövet károsodik, és pajzsmirigy-alulműködés alakul ki.
A Hashimoto-thyreoiditisben szenvedő betegek egy részénél a nyakon tapintható vagy látható struma (a pajzsmirigy megnagyobbodása) alakulhat ki.
A pajzsmirigy alulműködés diagnózisa: Hogyan ismerik fel a pajzsmirigybetegséget?
A pajzsmirigy-alulműködés diagnózisa klinikai vizsgálat, laboratóriumi vizsgálatok és bizonyos esetekben képalkotó eljárások kombinációjával történik.
Laboratóriumi vizsgálatok
TSH (tirotropikus hormon)
A TSH a pajzsmirigyműködés legérzékenyebb mutatója. Pajzsmirigy-alulműködésben szintje azért emelkedik, mert az agyalapi mirigy megpróbálja a pajzsmirigyet több hormon termelésére serkenteni. A normál TSH-értékek 0,4-4,0 µ IU/ml között mozognak, a 4,0 µ IU/ml feletti értékek pajzsmirigy-alulműködést jeleznek.
fT4 (szabad tiroxin)
A szabad tiroxin (fT4) szintjének mérése információt nyújt a vérben lévő biológiailag aktív T4 hormon mennyiségéről. Pajzsmirigy-alulműködésben az fT4 szintje csökkent vagy a normálérték alsó határán van. A normális értékek 1,5-2,9 µg/100 ml között mozognak.
fT3 (szabad trijódtironin)
Egyes esetekben a szabad trijódtironin (fT3) szintjét is mérik, különösen, ha centrális (hipofízis vagy hipotalamusz rendellenesség okozta) hypothyreosis gyanúja merül fel.
Elsődleges pajzsmirigy alulműködésben (amelyet pajzsmirigy rendellenesség okoz) az fT3 szint normális lehet (0,4 ng/100 ml) a csökkent fT4 szint ellenére, mivel a szervezet küzd a megfelelő mennyiségű aktív hormon fenntartásáért.
Pajzsmirigy elleni antitestek
Hashimoto-thyreoiditis gyanúja esetén specifikus antitesteket vizsgálnak:
Anti-TPO (pajzsmirigy-peroxidáz-ellenes antitestek): a Hashimoto-tireoiditiszben szenvedő betegek több mint 90%-ánál jelen vannak. Ezek az antitestek már évekkel a klinikai pajzsmirigy alulműködés kialakulása előtt is emelkedettek lehetnek.
Anti-Tg (anti-titroglobulin antitestek): a Hashimoto thyreoiditisben szenvedő betegek körülbelül 70%-ánál fordul elő, gyakran anti-TPO antitestekkel együtt.
Fotó forrása: www.unsplash.com
A pajzsmirigy ultrahangja
Az ultrahangvizsgálat lehetővé teszi a pajzsmirigy méretének, alakjának és szerkezetének értékelését. Hashimoto-thyreoiditisben az ultrahangvizsgálat jellemzően inhomogén (egyenetlen) szövetszerkezetet mutat, hipoechogén (sötétebb) területekkel.
A pajzsmirigy szcintigráfiája
Ezt a módszert ritkábban alkalmazzák a pajzsmirigy alulműködés diagnózisában, főként speciális esetekben, például a pajzsmirigy veleszületett rendellenességeinek gyanúja esetén, vagy ha az ultrahangvizsgálat eredményei nem egyértelműek.
Pajzsmirigy túlműködés - fokozott pajzsmirigyműködés
A pajzsmirigy túlműködés olyan állapot, amelyben a pajzsmirigy túlzott mennyiségű hormont termel. Ez az állapot a lakosság körülbelül 1-2%-át érinti, a nők 5-10x gyakrabban érintettek, mint a férfiak. A pajzsmirigy túlműködés gyakran 20 és 40 éves kor között alakul ki, de bármely életkorban előfordulhat.
A pajzsmirigyhormonok túlzott termelődése felgyorsítja az anyagcsere-folyamatokat a szervezetben, ami jellegzetes tünetekhez és szövődményekhez vezet, amelyek jelentősen befolyásolhatják az életminőséget.
A pajzsmirigy túlműködés tünetei: Hogyan jelentkezik a pajzsmirigy túlműködés?
A pajzsmirigy túlműködés tünetei a felgyorsult anyagcseréből és a szimpatikus idegrendszer fokozott aktivitásából adódnak. A leggyakoribb megnyilvánulások közé tartoznak:
Idegesség és ingerlékenység
A pajzsmirigyhormonok túlzott mennyisége stimulálja az idegrendszert, ami belső nyugtalanság, idegesség és ingerlékenység érzéséhez vezet. A betegek gyakran írják le, hogy minden látható ok nélkül "feszültnek" vagy "izgatottnak" érzik magukat.
Álmatlanság és alvászavarok
Az emelkedett pajzsmirigyhormonszint megzavarhatja a normális alvási ciklust. A betegek gyakran nehezen alszanak el, éjszaka felébrednek, és reggelente alváshiányosnak érzik magukat.
Fogyás a megnövekedett étvágy ellenére
A pajzsmirigy túlműködés egyik tipikus tünete a normális vagy akár fokozott táplálékbevitel ellenére bekövetkező fogyás. Ez a felgyorsult anyagcserének köszönhető, amelyben a szervezet gyorsabban égeti el a kalóriákat.
Gyors pulzus és szívdobogás
A pajzsmirigyhormonok közvetlenül befolyásolják a szívműködést. Pajzsmirigy-túlműködésben jellemző a percenkénti 100 ütés feletti szapora pulzus (tachycardia), még nyugalomban is. A betegek gyakran tapasztalnak szabálytalan szívdobogást (palpitáció) és emelkedett vérnyomást, különösen szisztolés vérnyomást.
Fokozott izzadás és hőintolerancia
A felgyorsult anyagcsere fokozott hőtermeléshez vezet a szervezetben. Ezért a pajzsmirigy túlműködésben szenvedő betegek gyakran túlzottan izzadnak, nyirkos a tenyerük, és nem tudják elviselni a meleg környezetet. Jobban kedvelik a hűvösebb helyiségeket és a könnyebb ruházatot, mint mások.
A pajzsmirigy túlműködés egyéb tünetei
- Kézremegés - finom remegés, amely különösen akkor észlelhető, amikor az ujjak kinyújtva vannak.
- Hasmenés és felgyorsult székletürítés - a felgyorsult bélperisztaltika következménye
- Izomgyengeség és fáradtság - paradox módon, a szervezet megnövekedett energiája ellenére.
- Menstruációs zavarok nőknél - szabálytalan vagy gyenge menstruáció, termékenységi problémák
- Szemtünetek - különösen Basedow-kórban: puffadt szem, homokérzet a szemben, könnyezés.
- Pajzsmirigy-megnagyobbodás (golyva) - látható vagy tapintható megnagyobbodás a nyakon.
A pajzsmirigy túlműködés tünetei általában fokozatosan, hetek és hónapok alatt alakulnak ki, és súlyosságuk a hormon túltermelés mértékétől függ.
Basedow-kór: A pajzsmirigy túlműködés leggyakoribb oka.
A Basedow-kór (autoimmun hyperthyreosis) olyan autoimmun betegség, amelyben az immunrendszer olyan antitesteket termel, amelyek a pajzsmirigyet hormonok túltermelésére serkentik. A betegséget Robert James Graves ír orvosról nevezték el, aki 1835-ben írta le.
Prevalencia és kockázati tényezők
A Graves-kór a megfelelő jódbevitellel rendelkező országokban az összes pajzsmirigy túlműködés 60-80%-áért felelős. A betegség gyakrabban fordul elő nőknél, mint férfiaknál, és jellemzően 30 és 50 éves kor között jelentkezik. 50-50 éves korban.
A kockázati tényezők közé tartoznak:
- Genetikai hajlam - ha valakinek a családban Graves-kór vagy más autoimmun betegség van.
- Nemek - a nők lényegesen gyakrabban érintettek
- Stressz - genetikailag hajlamos egyéneknél kiváltó ok lehet.
- Dohányzás - növeli a kockázatot és rontja a betegség szemészeti tüneteit.
- Terhesség és szülés utáni időszak - a hormonális változások kiválthatják a betegséget.
A Basedow-kór patofiziológiája
Basedow-kórban az immunrendszer TSI (pajzsmirigy-stimuláló immunglobulinok) vagy TRAB (TSH-receptor antitestek) nevű antitesteket termel, amelyek a TSH receptoraihoz kötődnek a pajzsmirigysejtek felszínén. Ezek az antitestek a TSH hatását utánozzák, és a pajzsmirigyet hormonok túltermelésére serkentik.
A Basedow-kór a pajzsmirigy túlműködés mellett jellegzetes szemtüneteket (Basedow-ophthalmopathia) és ritkán bőrkiütéseket (myxödéma) is okozhat.
##PRODUCT-WIDGETS-32515##
A pajzsmirigy túlműködés diagnózisa: Hogyan mutatható ki a megnövekedett pajzsmirigyműködés?
A pajzsmirigy túlműködés diagnózisa klinikai vizsgálat, laboratóriumi vizsgálatok és bizonyos esetekben képalkotó eljárások kombinációjával történik.
Laboratóriumi vizsgálatok
TSH (tirotropikus hormon)
A TSH a pajzsmirigyműködés legérzékenyebb mutatója. Pajzsmirigy-túlműködésben szintje csökkent vagy mérhetetlen, mert a pajzsmirigyhormonok megnövekedett szintje elnyomja a TSH termelését az agyalapi mirigyben. A normál TSH-értékek 0,4-4,0 mIU/l között mozognak, a 0,4 mIU/l alatti értékek pajzsmirigy túlműködést jeleznek.
fT4 és fT3 (szabad tiroxin és szabad trijódtironin)
Pajzsmirigy túlműködés gyanúja esetén a vérben a szabad tiroxin (fT4) és gyakran a szabad trijódtironin (fT3) szintjét mérik. Pajzsmirigy túlműködésben ezek az értékek emelkedettek. Az fT4 normális értékei 12-22 pmol/l, az fT3 értékei pedig 3,1-6,8 pmol/l között mozognak.
Egyes esetekben, különösen Graves-betegségben, az fT3-szint elsősorban emelkedett lehet (úgynevezett T3-toxikózis), míg az fT4-szint csak enyhén emelkedett vagy akár normális is lehet.
Antitestek a Basedow-kórban
A Graves-kór gyanúja esetén specifikus antitesteket vizsgálnak:
TRAB (TSH-receptor elleni antitestek): a Graves-kórban szenvedő betegek több mint 95%-ánál jelen van.
Anti-TPO és anti-Tg: Ezek az antitestek Graves-kórban is emelkedettek lehetnek, bár inkább a Hashimoto thyreoiditisre jellemzőek.
A pajzsmirigy ultrahangja
Az ultrahangvizsgálat lehetővé teszi a pajzsmirigy méretének, alakjának és szerkezetének értékelését. Pajzsmirigy-túlműködésben a pajzsmirigy általában megnagyobbodott és hiperechogén (világosabb), kifejezettebb duzzanattal, ami a Doppler-vizsgálaton látható.
A pajzsmirigy szcintigráfiája
Ez a módszer radioaktív jódot vagy technéciumot használ, amelyet a pajzsmirigy a normál jódhoz hasonlóan vesz fel. A szcintigráfia különösen hasznos a pajzsmirigy túlműködés különböző okainak megkülönböztetésében és a radioaktív jóddal történő kezelés megtervezésében.
További vizsgálatok
A tünetektől és a pajzsmirigy túlműködés feltételezett okától függően további vizsgálatokra is szükség lehet:
- EKG és echokardiográfia: jelentős kardiovaszkuláris tünetek esetén
- Szemészeti vizsgálat: Graves-szemészeti betegség gyanúja esetén
- Densitometria: a csontsűrűség felmérésére, amely hosszú távon kezeletlen pajzsmirigy túlműködés esetén csökkenhet.
Ne feledje: A nem megfelelő pajzsmirigyhormon-termelés egyes tünetei hasonlóak lehetnek más betegségek tüneteihez. Ezért fordítson figyelmet a veséi, a mája, a szemei... azaz a teste általános egészségére.
Egyéb pajzsmirigy betegségek
A pajzsmirigy-alulműködés és a pajzsmirigy túlműködés mellett más pajzsmirigybetegségek is befolyásolhatják az Ön egészségét.
Pajzsmirigy csomók
A pajzsmirigy csomók a pajzsmirigy szövetében található körülírt képződmények, amelyek a felnőtt lakosság körülbelül 5-10%-ánál fordulnak elő fizikális vizsgálat, és az emberek akár 50%-ánál ultrahangvizsgálat során.
Ezek lehetnek egyszeresek vagy többszörösek, folyadékkal teltek vagy szilárdak, hormontermelőek vagy nem, a többségük (90-95%) jóindulatú, és csak kis részük (5-10%) rosszindulatú.
A legtöbb csomó nem okoz tüneteket, de a nagyobb csomók a torok látható megnagyobbodását, nyomásérzetet, nyelési vagy légzési nehézséget, illetve rekedtséget okozhatnak.
A diagnózis magában foglalja a fizikális vizsgálatot, a laboratóriumi vizsgálatokat, az ultrahangot és a finom tűs aspirációs citológiát, míg a kezelés a csomó típusától függ, és a rendszeres nyomon követéstől a műtétig terjedhet.
A pajzsmirigy gyulladása (thyreoiditis)
A pajzsmirigygyulladás a pajzsmirigy különböző okokkal és megnyilvánulásokkal járó gyulladásos betegsége.
Az akut pajzsmirigygyulladás egy ritka, bakteriális fertőzés okozta betegség, amely fájdalommal, duzzanattal, lázzal és a fertőzés általános jeleivel jelentkezik, és antibiotikummal vagy műtéti drenázzsal kezelik.
A szubakut pajzsmirigygyulladást valószínűleg vírusfertőzés okozza, és a pajzsmirigy területén jelentkező fájdalommal, átmeneti pajzsmirigy túlműködéssel, majd ezt követő pajzsmirigy alulműködéssel jelentkezik, és gyulladáscsökkentő gyógyszerekkel kezelik.
A szülés utáni pajzsmirigygyulladás a nők 5-10%-ánál fordul elő a szülés utáni első évben, és jellemzően egy fokozott funkciójú fázisban, majd egy csökkent funkciójú fázisban jelentkezik, a legtöbb nőnél normális pajzsmirigyfunkcióval, de 20-30%-uknál tartósan pajzsmirigy alulműködéssel.
Pajzsmirigyrák
A pajzsmirigyrák az endokrin rendszer leggyakoribb rosszindulatú daganata, de a többi rákos megbetegedéshez képest viszonylag ritka.
Négy fő típus létezik:
- papilláris karcinóma (70-80%, legjobb prognózis),
- follikuláris karcinóma (10-15%),
- medulláris karcinóma (5-10%) és
- anaplasztikus karcinóma (kevesebb mint 2%, legrosszabb prognózis).
A kockázati tényezők közé tartozik a nyaki területet érő gyermekkori sugárterhelés, a genetikai tényezők, a női nem (a nők 2-3-szor gyakrabban érintettek) és az idősebb kor.
Fájdalommentes gombóc a torokban, rekedtség vagy hangváltozás, valamint nyelési és légzési nehézségek formájában jelentkezik. A diagnózis magában foglalja a fizikális vizsgálatot, az ultrahangot, a finom tűs aspirációs citológiát és más speciális vizsgálatokat.
A kezelés a rák típusától és stádiumától függ, és általában műtétet, radioaktív jódkezelést és élethosszig tartó pajzsmirigyhormonpótlást (kiegészítést) foglal magában. A legtöbb pajzsmirigyrák jó prognózissal rendelkezik korai diagnózis és kezelés esetén, a papilláris és a follikuláris karcinómák 5 éves túlélési aránya több mint 95% a lokalizált betegség esetén.
##PRODUCT-WIDGETS-37165##
Figyelmeztető jelek, amelyeket nem szabad figyelmen kívül hagyni
A pajzsmirigy szinte minden testi funkciót befolyásolhat, ezért rendellenességei a tünetek széles skáláján jelentkeznek. E tünetek közül sokat gyakran más betegségeknek, stressznek vagy természetes öregedésnek tulajdonítanak. A pajzsmirigyproblémák korai felismerése azonban fontos a sikeres kezelés és a szövődmények elkerülése érdekében.
A pajzsmirigyproblémák 10 leggyakoribb tünete
A pajzsmirigyproblémák leggyakoribb tünetei közé tartozik a megmagyarázhatatlan fáradtság és kimerültség, amely még a megfelelő pihenés után is fennáll. A testsúlyváltozás szintén gyakori tünet - csökkent működés esetén a változatlan étrend ellenére is súlygyarapodás következik be, míg fokozott működés esetén a személy a megnövekedett táplálékbevitel mellett is fogyhat.
Az olyan hangulatzavarok, mint a depresszió, a szorongás vagy az ingerlékenység szintén gyakoriak, akárcsak az alvászavarok - álmatlanság pajzsmirigy túlműködés esetén vagy túlzott álmosság pajzsmirigy alulműködés esetén. A betegek gyakran tapasztalnak változásokat a hőmérséklettűrésben - csökkent funkció esetén hidegrázástól szenvednek, fokozott funkció esetén nem bírják a meleget és túlzottan izzadnak.
Egyéb tünetek közé tartozik a száraz és érdes bőr, a törékeny körmök és a hajhullás, a lassú vagy gyors szívverés, a székrekedés vagy hasmenés, valamint az izomgyengeség, fájdalom vagy merevség.
Speciális tünetek nőknél
Nőknél a pajzsmirigyzavar szabálytalan menstruációs ciklust okozhat, a pajzsmirigy alulműködés gyakran erősebb és hosszabb vérzéshez vezet, míg a pajzsmirigy túlműködés gyengébb vagy kimaradó menstruációt okozhat.
A pajzsmirigyproblémák a meddőség jelentős okai lehetnek, mivel a pajzsmirigyhormonok közvetlenül befolyásolják a reproduktív rendszert és a fogamzóképességet. A kezeletlen pajzsmirigy-alulműködésben szenvedő nőknél nagyobb a terhességi komplikációk kockázata, beleértve a vetélést, a koraszülést és a magzati fejlődési rendellenességeket.
Szülés utáni pajzsmirigygyulladás alakulhat ki, amely a pajzsmirigy fokozott működésének átmeneti szakaszában nyilvánul meg, amelyet a csökkent működés szakasza követ. A pajzsmirigyzavarban szenvedő nőknél nagyobb valószínűséggel jelentkezhet mellfájdalom és a szexuális vágy megváltozása is.
Speciális tünetek férfiaknál
Férfiaknál a pajzsmirigyzavarok csökkent nemi vágyhoz és merevedési zavarokhoz vezethetnek, míg a hosszú távú kezeletlen pajzsmirigy-alulműködés csökkent tesztoszteronszintet okozhat.
A pajzsmirigy túlműködésben szenvedő férfiaknál a testmozgás ellenére csökkenhet az izomtömeg, míg a pajzsmirigy alulműködésben szenvedőknél súlygyarapodás és fogyási nehézségek jelentkeznek. A pajzsmirigyzavarok férfiaknál gynecomastiát (az emlőmirigyek megnagyobbodását) és hajritkulást vagy kopaszodást is okozhatnak.
A pajzsmirigyzavarban szenvedő férfiak nagyobb valószínűséggel szenvednek depressziótól, ingerlékenységtől és hangulati változásoktól is, amelyek hatással lehetnek a munkateljesítményükre és az interperszonális kapcsolataikra.
Mikor kell orvoshoz fordulni
Orvoshoz kell fordulnia, ha a fenti tünetek közül többet is észlel, különösen, ha azok néhány hétnél hosszabb ideig fennállnak. Azonnal forduljon orvoshoz, ha a tirotoxikus krízis tünetei - magas láz, rendkívül gyors pulzus, zavartság vagy eszméletvesztés - jelentkeznek.
A megelőző pajzsmirigyszűrés ajánlott a 35 év feletti nők, a pajzsmirigybetegséggel a családban előfordult személyek és az autoimmun betegségben szenvedő betegek számára. Ha pajzsmirigygyógyszert szed, és változást észlel a tüneteiben, forduljon orvosához, mivel szükség lehet az adagolás módosítására.
Stabil pajzsmirigybetegség esetén is fontos a rendszeres ellenőrzés a szövődmények megelőzése és az optimális kezelés biztosítása érdekében.
Fotó forrása: www.vecteezy.com
Pajzsmirigyet támogató tápanyagokban gazdag étrend
A megfelelő táplálkozás fontos szerepet játszik a pajzsmirigy egészségének előmozdításában. Bizonyos tápanyagok különösen fontosak e szerv optimális működéséhez. A kiegyensúlyozott étrend segíthet megelőzni vagy támogatni a pajzsmirigyproblémákat.
Jódban gazdag élelmiszerek
A jód a pajzsmirigyhormonok alapvető építőköve, ezért elegendő bevitele elengedhetetlen e szerv megfelelő működéséhez. A leggazdagabb természetes jódforrások közé tartoznak az olyan tengeri moszatok, mint a nori, a wakame vagy a kombu, amelyeket szusiban, levesekben vagy salátákban használhatunk.
A jódozott só gyakori és elérhető jódforrás az étrendünkben, és Magyarországon a legtöbb konyhasó jódozott, ami segít megelőzni a jódhiányt a lakosság körében.
A tenger gyümölcsei, különösen a tőkehal, a garnélarák, az osztriga és más halak kiváló jódforrások, és a heti kétszeri rendszeres halfogyasztás biztosíthatja e fontos tápanyag megfelelő bevitelét. A halolaj rendszeres fogyasztása szintén tanácsos. Egyéb jódtartalmú élelmiszerek közé tartoznak a tejtermékek, a tojás és egyes jódban gazdag talajon termesztett zöldségek, például a spenót és a brokkoli.
Szelén és forrásai
A szelén olyan ásványi anyag, amely segít aktiválni a pajzsmirigyhormonokat, és védi a pajzsmirigyet az oxidatív stressztől. A brazil dió az egyik leggazdagabb szelénforrás, és már napi egy-két dió is fedezi az ajánlott napi mennyiséget ebből az ásványi anyagból.
A tojás, különösen a tojássárgája nemcsak szelént, hanem más, a pajzsmirigy számára előnyös tápanyagokat is tartalmaz, például jódot, fehérjét és egészséges zsírokat. A gombák, különösen az olyan fajok, mint a shiitake és a portobello gombák, jó növényi szelénforrásnak számítanak, és az általános anyagcserét támogató B-vitaminokat is tartalmaznak.
Egyéb szelénben gazdag élelmiszerek közé tartozik a tengeri rizs, a teljes kiőrlésű gabonafélék, a fokhagyma, a hagyma és a napraforgómag, amelyek könnyen beilleszthetők az étrendbe köretként vagy a főételek ízletes kiegészítőjeként.
Cink
A cink a pajzsmirigyhormonok megfelelő termeléséhez és a T4 átalakításához (visszaalakításához) az aktívabb T3 formává nélkülözhetetlen ásványi anyag. A tökmag kiváló növényi cinkforrás, amelyet egészséges nassolnivalóként, joghurthoz, salátákhoz vagy házi süteményekhez adva fogyaszthatunk.
A marhahús, különösen a sovány húsok, az egyik leggazdagabb állati eredetű cinkforrás, és a hormontermeléshez szükséges minőségi fehérjét is biztosítja. További jó cinkforrások az osztriga, a rákhús, a csirke, a hüvelyesek, például a csicseriborsó és a lencse, a diófélék, különösen a kesudió és a mandula, valamint a teljes kiőrlésű gabonafélék.
Tudta, hogy a cinkben gazdag ételek a tesztoszteronszintet is növelhetik?
Tirozin
A tirozin egy aminosav, amely a pajzsmirigyhormonok alapvető építőköve. A hús, különösen a csirke, a pulyka és a marhahús kiváló forrása a tirozinnak, miközben más, a pajzsmirigy egészségéhez szükséges tápanyagokat, például cinket és szelént is tartalmaz.
A tojás nemcsak tirozint, hanem jódot és szelént is tartalmaz, így átfogó táplálkozási támogatást nyújt a pajzsmirigy számára, miközben könnyen emészthető és sokoldalúan felhasználható a konyhában. A sajtok, különösen a parmezán, a cheddar és a svájci sajtok gazdagok tirozinban, miközben minőségi fehérjét és kalciumot biztosítanak.
A diófélék és magvak, különösen a mandula, a tökmag és a szezámmag kiváló növényi forrása a tirozinnak és más, a pajzsmirigy működését támogató tápanyagoknak.
A tirozin egyéb forrásai közé tartoznak a hüvelyesek, az avokádó, a banán és az olyan fermentált élelmiszerek, mint a tempeh vagy a kimchi, amelyek szintén támogatják a bélmikrobiom egészségét, ami közvetve hozzájárulhat a pajzsmirigy jobb működéséhez.
Fotó forrása: www.vecteezy.com
Életmód az egészséges pajzsmirigyért
A megfelelő táplálkozás mellett az általános életmód is jelentős hatással van a pajzsmirigy egészségére. A napi szokások vagy támogatják az optimális pajzsmirigyműködést, vagy akadályozzák azt.
Stresszkezelés
A krónikus stressz negatívan befolyásolja a pajzsmirigy működését, mivel a stresszhormonok zavarhatják a pajzsmirigyhormonok termelését és átalakulását. A rendszeres meditáció segít csökkenteni a stresszhormonszintet, és teret teremt a szervezet számára a regenerálódáshoz, és már napi 10-15 perc is pozitív eredményeket hozhat.
A jóga a testmozgást légzéstechnikákkal és meditációval kombinálja, hogy átfogó stresszkezelő eszközt nyújtson, és néhány testtartás, mint például a "gyertya" vagy a "hal", különösen jótékony hatással van a pajzsmirigyre, mivel finoman stimulálja a nyaki területet.
A mély légzőgyakorlatok aktiválják a paraszimpatikus idegrendszert, ami elősegíti a relaxációt és a regenerálódást, és a nap bármely szakában gyakorolható, különösen stresszes helyzetekben.
A természetben töltött idő bizonyítottan csökkenti a kortizolszintet és javítja a hangulatot, így a rendszeres erdei, parkbeli vagy vízparti séták jelentősen hozzájárulhatnak a pajzsmirigy egészségéhez.
Az is fontos, hogy olyan hobbikat és tevékenységeket űzzön, amelyeket élvez, és amelyek segítenek kikapcsolódni, legyen szó akár olvasásról, festésről, kertészkedésről vagy baráti társaságról.
Minőségi alvás
A minőségi alvás hiánya megzavarja a hormonális egyensúlyt, beleértve a pajzsmirigyműködést is, és tanulmányok azt mutatják, hogy már egyetlen elégtelen alvással töltött éjszaka is hatással lehet a TSH-szintre.
Próbáljon rendszeres alvási rendet követni - feküdjön le és keljen fel körülbelül ugyanabban az időben, még hétvégén is, ami segít összehangolni a cirkadián ritmust és optimalizálja a hormontermelést.
Teremtsen olyan környezetet, amely elősegíti a minőségi alvást - egy sötét, csendes és hűvösebb, elektronikus eszközök nélküli szoba ideális feltételeket teremt a mély alváshoz. Lefekvés előtt két-három órával korlátozza az elektronikus eszközök használatát, amelyek kék fénye elnyomja a minőségi alvás szempontjából fontos hormon, a melatonin termelődését.
Kerülje a koffeint, az alkoholt és az esti nehéz ételeket, amelyek befolyásolhatják az alvás minőségét, és helyette hozzon létre egy nyugtató esti rituálét, például egy meleg fürdőt, egy könyv olvasását vagy gyógytea fogyasztását. Ha diagnosztizált alvászavarral, például alvási apnoéval küzd, mindenképpen kezelje azt, mivel ezek a rendellenességek összefügghetnek a pajzsmirigy működésével, és kölcsönhatásba léphetnek egymással.
Rendszeres testmozgás
A rendszeres testmozgás javítja a sejtek pajzsmirigyhormonokkal szembeni érzékenységét, és elősegíti az egészséges anyagcserét. Az olyan aerob tevékenységek, mint a gyaloglás, úszás, kerékpározás vagy tánc javítják a véráramlást az egész testben, beleértve a pajzsmirigyet is, és elősegítik az egészséges testsúlyt, ami azért fontos, mert az elhízás hozzájárulhat a pajzsmirigy működési zavarához.
Az erőnléti edzés segít az izomtömeg építésében, ami növeli az alapanyagcserét, és segíthet enyhíteni a pajzsmirigy alulműködés néhány tünetét, például a fáradtságot és a lelassult anyagcserét.
A testmozgás során fontos a rendszeresség és a megfelelő intenzitás - a túl intenzív testmozgás egyes pajzsmirigybetegeknél túlzott megterhelést és stresszt okozhat, ezért célszerű könnyebb terheléssel kezdeni, majd fokozatosan növelni azt.
A friss levegőn és a napsütésben végzett mozgás kettős előnnyel jár: a mozgás mellett D-vitaminhoz is juthat, ami fontos a pajzsmirigy megfelelő működéséhez.
A stressz csökkentése és az általános testtudatosság javítása érdekében célszerű olyan rugalmassági és egyensúlyozási tevékenységeket is beiktatni, mint a jóga, a pilates, a sm-rendszer vagy a tai-chi.
Jó tudni: A rendszeres testmozgás nemcsak megelőzés, hanem számos egészségügyi probléma kezelésének hatékony része is. Akár lábszárfekélyben, magas vérnyomásban, cukorbetegségben vagy más civilizációs betegségben szenved, a megfelelően beállított testmozgás jelentősen javíthatja egészségi állapotát.
Az endokrin rendszert károsító anyagok elkerülése
Az endokrin diszruptorok olyan anyagok, amelyek zavarhatják a hormonális rendszer működését, beleértve a pajzsmirigyet is.
A biszfenol A (BPA) megtalálható egyes műanyag csomagolásokban és konzervdobozokban, ezért ajánlatos üvegből vagy rozsdamentes acélból készült étel- és italtartályokat használni, és kerülni az ételek műanyag edényekben történő melegítését.
A számos kozmetikai termékben megtalálható ftalátok mennyiségét csökkentheti, ha természetes kozmetikumokat, valamint parfümök és mesterséges színezékek nélküli termékeket használ. A növényvédő szerek és a gyomirtó szerek szintén befolyásolhatják a pajzsmirigy működését, ezért ajánlatos bioélelmiszereket fogyasztani, vagy alaposan megmosni a gyümölcsöket és zöldségeket.
Korlátozza a triklozánt tartalmazó antibakteriális szappanok és tisztítószerek használatát, amelyek befolyásolhatják a pajzsmirigy működését, és helyette használjon egyszerű szappant és természetes tisztítószereket.
Kerülje az olyan nehézfémeknek való túlzott kitettséget, mint a higany (a nagy ragadozó halakban található) és a kadmium (cigarettafüst), amelyek felhalmozódhatnak a pajzsmirigyben és zavarhatják annak működését.
Pajzsmirigybetegségek kezelése
A pajzsmirigyzavarok kezelésére többféle megközelítés létezik, a farmakológiai terápiáktól kezdve a természetes táplálékkiegészítőkön át a sebészeti beavatkozásokig. A konkrét kezelési módszer kiválasztása a betegség típusától és súlyosságától, a beteg általános egészségi állapotától és egyéb egyéni tényezőktől függ.
Hagyományos orvoslás
A hormonpótlás a pajzsmirigy alulműködés elsődleges kezelési módja, a leggyakrabban alkalmazott a levotiroxin (a T4 hormon szintetikus formája), amelyet minden reggel éhgyomorra, ideális esetben 30-60 perccel étkezés előtt kell bevenni.
A levotiroxin adagolása nagyon egyénre szabott, és az orvos a laboratóriumi eredmények és a beteg klinikai állapota alapján állítja be, azzal a céllal, hogy optimális TSH- és szabad pajzsmirigyhormonszintet érjen el.
Pajzsmirigy-túlműködés esetén pajzsmirigyellenes gyógyszereket, például metimazolt vagy propiltiuracilt használnak a pajzsmirigyhormonok termelésének blokkolására, a kezelés általában 12-18 hónapig tart, és a betegség hosszú távú remissziójához (visszafordulásához) vezethet.
A pajzsmirigy túlműködés egyes eseteiben radioaktív jóddal történő kezelést is alkalmaznak, amely szelektíven beépül a pajzsmirigyszövetbe, és elpusztítja a túlzott mennyiségű hormont termelő sejteket.
A béta-blokkolókat gyakran alkalmazzák a pajzsmirigy túlműködés kezelésének korai szakaszában a tünetek, például a tachycardia, a remegés és a szorongás enyhítésére, amíg a pajzsmirigyellenes gyógyszerek hatni nem kezdenek.
A rendszeres ellenőrzés és a kezelés módosítása elengedhetetlen, mivel a szervezet igényei idővel változhatnak, különösen a testsúlyváltozás, a terhesség vagy az öregedés miatt.
Természetes megközelítések kiegészítő kezelésként
A természetes megközelítések kiegészíthetik a hagyományos kezelést, de nem helyettesíthetik azt anélkül, hogy orvoshoz fordulnának. Az étrend módosítása, különös tekintettel a jódban, szelénben, cinkben és tirozinban gazdag élelmiszerekre, támogathatja a pajzsmirigy egészségét, ugyanakkor fontos elkerülni a túlzott jódbevitelt, amely egyes pajzsmirigybetegségek esetén káros lehet.
Az olyan gyógynövények, mint az ashwagandha, a rhodiola és a tulsi segíthetnek szabályozni a szervezet stresszválaszát, és közvetve támogathatják a pajzsmirigy működését.
Az olyan táplálékkiegészítők, mint a szelén, a cink, a D-vitamin és a B-komplex hasznosak lehetnek ezen anyagok hiányosságai (alacsony szintje) esetén, amelyek gyakran kísérik a pajzsmirigybetegségeket, de használatukról mindig konzultálni kell az orvossal.
Az akupunktúra és az akupresszúra egyes betegeknél enyhítheti a pajzsmirigyzavarokkal kapcsolatos tüneteket és javíthatja az általános közérzetet. Fontos, hogy tájékoztassa orvosát minden szedett természetes gyógymódról és étrend-kiegészítőről, mivel ezek némelyike befolyásolhatja a hagyományos gyógyszerek hatékonyságát vagy a laboratóriumi vizsgálati eredményeket.
Fotó forrása: www.freepik.com
Sebészeti megoldások és mikor van rájuk szükség
A pajzsmirigy sebészi eltávolítása (thyreoidektómia) szükséges lehet pajzsmirigyrák, a környező struktúrákra nyomást gyakorló nagy csomók, vagy a pajzsmirigy túlműködés egyes eseteiben, amelyek nem reagálnak a gyógyszeres kezelésre.
A teljes pajzsmirigyeltávolítás azt jelenti, hogy teljes életén követően át tartó pajzsmirigyhormonpótlásra van szükség, míg a részleges pajzsmirigyeltávolítás (lobektómia) némi funkcionális szövetet hagy meg, ami egyes esetekben csökkentheti a hormonpótlás szükségességét.
A modern műtéti technikák, beleértve a minimálisan invazív és endoszkópos megközelítéseket, csökkentik a szövődmények kockázatát és lerövidítik a felépülési időt.
A tireoidektómia lehetséges szövődményei közé tartozik a hangszálidegek károsodása, ami rekedtséghez vezet, az alacsony kalciumszintet okozó hipoparatireózis, és természetesen a teljes tireoidektómia esetén a pajzsmirigy alulműködés. A műtétet követően rendszeres endokrinológus követés szükséges a pótló terápia dózisának beállítása és az esetleges szövődmények vagy a betegség kiújulásának figyelemmel kísérése céljából.
A legjobb eredmények elérése érdekében a megközelítések kombinálása
A pajzsmirigybetegségek kezelésében a legjobb eredményeket gyakran a különböző kezelési módszerek kombinálásával érik el. A sikeres kezelés kulcsa a helyes diagnózis és az endokrinológus által kidolgozott egyéni kezelési terv, amely figyelembe veszi a betegség típusát és súlyosságát, valamint a beteg általános egészségi állapotát.
A hagyományos orvosi kezelés biztosítja a pajzsmirigyhormonszint normalizálását, míg az életmód és az étrend módosítása elősegítheti az általános egészséget és enyhítheti a betegség tüneteit.
A rendszeres orvosi ellenőrzés és a laboratóriumi vizsgálatok elengedhetetlenek a kezelés hatékonyságának nyomon követéséhez és a betegségben bekövetkező változások időben történő észleléséhez.
A pszichológiai támogatás és a betegoktatás fontos része az átfogó gondozásnak, mivel a pajzsmirigybetegség jelentős hatással lehet az életminőségre és a pszichológiai egészségre. Az aktív beteg-orvos együttműködés és a kezelési rend betartása a sikeres kezelés és az optimális egészségi állapot elérésének alapvető feltételei.
Következtetés
A pajzsmirigy nagyon fontos szerepet játszik a szervezetben. Ha megfelelően működik, észre sem veszi. De ha problémák lépnek fel, azok az élete szinte minden területére kihatnak.
Mint említettük, a pajzsmirigyproblémák meglehetősen gyakoriak, különösen a nőknél. A csökkent pajzsmirigyműködés (hypothyreosis) az emberek körülbelül 5%-ánál fordul elő, leggyakrabban a Hashimoto thyreoiditis miatt. A fokozott funkció (pajzsmirigy túlműködés) viszont a lakosság 1-2%-át érinti, többnyire Graves-kórról van szó.
Jó tudni, hogy a pajzsmirigy egészségét befolyásoló számos dolog az Ön ellenőrzése alatt áll. A változatos, sok jódot és szelént tartalmazó étrend, a rendszeres testmozgás, a jó alvás és a kevesebb stressz mind-mind segíthetnek megőrizni pajzsmirigyének egészségét.
Ne feledje, hogy mindig jobb megelőzni a problémákat, mint később megoldani őket. Ha a családjában előfordultak pajzsmirigyproblémák, vagy bármilyen tünetet észlelt, ne habozzon orvoshoz fordulni. Egy egyszerű vérvizsgálattal még a kialakulásuk előtt fel lehet fedezni a problémákat.
A pajzsmirigyünkre való odafigyelés nem egyszeri dolog, hanem olyasmi, amire érdemes hosszú távon odafigyelni. Már apró, rendszeres változtatásokkal is nagy javulást érhet el általános egészségi állapotában és közérzetében.
Ezt a cikket a következőkkel együttműködve készítettük:
PoctiveSEO: Ismerje meg a SEO-t, és tanulja meg, hogyan használhatja azt a saját előnyére: az alapoktól a legfontosabb tényezőkig.
A cikk szerzője: Mgr. Radka Žiaková, a PoctiveSEO egészségügyi és szakmai témákkal foglalkozó tartalomszakértője, a Zdravoradka.sk webáruház tulajdonosa.
Copyediting: Gabriela Volfová
A szerzőről:
Társadalomtudományi mesterszakos hallgató vagyok, aki érdeklődik az egészséges életmód iránt. Tudásomat és gyakorlati tapasztalataimat nem csak a tudományos életből merítem, hanem abból is, hogy folyamatosan tanulok és új dolgokat fedezek fel.
Regisztrált ápolóként és egy egészségügyi weboldal tulajdonosaként arra törekszem, hogy szeretettel és szakértelemmel terjesszem az egészséges táplálkozással és életmóddal kapcsolatos ismereteket. Ugyanakkor
új utakat fedezek fel a mentális egészség és jóllét területén. Nemcsak az emberekhez, hanem az állatokhoz és a természethez is közel állok, ami tükrözi holisztikus életszemléletemet. Cikkeim a legújabb tudományos eredmények gazdag mozaikját kínálják személyes tapasztalatokkal átszőve. Értékes információkkal látják el az olvasókat, és pozitív változásokra ösztönzik őket a jobb egészség és az általános jólét érdekében.
Források:
https://thyroidresearchjournal.biomedcentral.com/articles/10.1186/s13044-019-0063-3
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK285545/
https://www.thyroid.org/media-main/press-room/
https://doktorpro.sk/blog/faq-thyrotropic-hormone
https://www.unilabs.sk/clanky-invitro/chronicka-lymfoidna-tyreoiditida-morbus-hashimoto